A hőszivattyús fűtés nem csak az egyik leggazdaságosabb és legtisztább fűtési mód napjainkban, hanem már egyre elterjedtebb is. A hőszivattyú nem csak fűtésre, hanem hűtésre is használható. Gazdaságosságát a működési elvének köszönheti. Ezt tekintve, ugyanúgy működik, mint egy hűtőszekrény. Az egyik oldalról hőt von el, amit a másik oldalra szállít. Tehát az egyik oldalon fűt, a másikon pedig hűt. Fűtésre és melegvíz előállításra a természetben ingyen rendelkezésre álló energiát hasznosítja, melyre akár -20 fokon is képes a berendezés. Hűtés esetén fordítva működik, ilyenkor a házból vonja el a hőt és azt a szabadva vezeti ki. A hőszivattyúkat általában a működési elvük alapján szokták megkülönböztetni, így 4 félét különböztethetünk meg: geometrikus hőszivattyú, levegő-víz hőszivattyú, levegő-levegő hőszivattyú, víz-víz hőszivattyú.
A geometrikus hőszivattyú az egyik legismertebb hőszivattyú típus. A talaj hőjét hasznosítja és ezáltal biztosítja a ház/lakás hűtését és fűtését. Két típusát különböztetjük meg, az egyik a talajkollektroros hőszivattyú. Ennél a típusnál a csöveket körülbelül 1,5 méteres mélységben vízszintesen fektetik le. A másik pedig a talajszondás hőszivattyú. Ebben az esetben pedig 40-100 méteres mélységbe fúrnak le és függőlegesen telepítik a földszondákat. A geometrikus hőszivattyú esetében az elvont hőt visszatápláljuk a földbe, annak hőháztartásának egyensúlya miatt, így hűtésre és fűtésre is használjuk a hőszivattyút. Az egyetlen hátránya, hogy a telepítési költség a fúrás és az engedélyek miatt magas.
A levegő-víz hőszivattyú az egyik legkedveltebb hőszivattyú típus. Kedveltsége az egyszerűségében rejlik. Telepítése könnyű és kis helyen is elfér. Többnyire egy beltéri és egy kültéri egységből áll. Amellett, hogy telepítési költsége alacsony, az üzemeltetési költsége magasabb, viszont a kettőt egybevéve így is ez a legjobb megoldás egy családi ház esetében. Működése alapja, hogy a kinti levegőből vonja ki a hőt, majd ezt adja át a fűtési rendszernek. Minél hidegebb van kint, annál több energiát használ fel, így extrém hideg esetén lehetséges, hogy szükség lesz kisegítő fűtésre is.
A levegő-levegő hőszivattyú egy olyan fajta légkondicionáló, amivel hűteni és fűteni is tudunk. Azoknak a hőszivattyús rendszereknek a telepítése, amelyek levegőn alapulnak, egyszerűbb és olcsóbb. Hátrányai közé tartozik, hogy a hatékony működés csak akkor valósul meg, ha nagy mennyiségű levegő kerül átmozgatásra.
A víz-víz hőszivattyú a fűtéshez szükséges hőt általában a talajvízből vagy valamilyen felszín alatti vízből nyeri ki a hőt. Telepítéséhez így mindenképpen szükséges egy forráskút, ahonnan kinyerhetjük a vizet, emellett pedig nyelő kutakra is szükség van, mivel ide engedjük a fűtéshez elhasznált vizet. Amennyiben ilyen hőszivattyúval tervezünk, előtte mindenképpen érdemes próbafúrást végezni, hogy biztosak legyünk abban, hogy van-e elegendő víz a hőszivattyú működésének biztosítására. Előnyei közé tartozik, hogy hatékonysága akkor is nagyfokú, ha kint extrém hideg van. Az egyetlen hátránya, hogy a telepítés előtt sok előkészületre van szükség.
Képek forrása: pexels,
Szöveg forrása: pasztorveres.hu, homeinfo.hu,