A hőszivattyúk egyre elterjedtebbek a családi házakban és ipari ingatanokban, hiszen környezetbarát és költséghatékony fűtési-megoldás megfelelő körülmények mellett. Olyan berendezés, amely a természetből felvett energiát (gyakran levegő, víz) hűtő-fűtő energiává alakítja át. Ezt a folyamatot fő alkotóelemei – kompresszor, hőcserélők, szelepek és hűtőközeg – segítik.
Hogyan látott napvilágot az első készülék?
A világ első hőszivattyúját Nicolas Carnot francia fizikus építette meg 1824-ben. Eredeti célja az volt, hogy hatékonyabbá tegye az akkori gőzgépek működését. Felfedezte, hogy a hőmérséklet-különbségeket kihasználva energiaátalakítás végezhető.
Az első lakossági felhasználású hőszivattyú fűtési rendszert az 1940-es években alkalmazták az Egyesült Államokban. De az igazi áttörés az 1970-es években történt, az olajválság idején. A kőolaj árának emelkedése miatt egyre többen kerestek alternatív energia-megoldásokat. Így ebben az időszakban sorra jelentek meg a felhasználóbarát rendszerek, amelyek kedvezőbb feltételeket kínáltak.
Miben mások a jelenkori hőszivattyúk?
Összefoglalva, a mai készülékek hatékonyabbak és kifinomultabbak, mint a korábbi generációk. Magasabb hatásfokkal rendelkeznek, így nagyobb teljesítményre képesek. Továbbá a világelsők szabadon keringő hűtőközeggel működtek, amelyek az egészségre és a környezetre is ártalmasabbak voltak. Míg az újabb típusokban már környezetbarát hűtőközegeket alkalmaznak.